home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9535 / IDOM.CD < prev    next >
Text File  |  1996-02-19  |  14KB  |  212 lines
  1.           @VInformatika az Oderán innen@N
  2.  
  3.               Két,    hazánk   és    a   környezô   országok számítás-
  4.           technikai       kultúrájával,       piacával      foglalkozó
  5.           felmérésrôl kaptunk jelentéseket  a közelmúltban. A  Frost &
  6.           Sullivan az eladók, a Deloitte Touche Tohmatsu International
  7.           csoporthoz  tartozó  Idom  a  vevôk  oldaláról  vizsgálta  a
  8.           helyzetet   és  a   kilátásokat.  Amiben   a  két   jelentés
  9.           összecseng,   az  a   növekedés  --   és  a   szolgáltatások
  10.           javulásának  --  lehetôsége.   Egy  ponton  azonban   mintha
  11.           ellentmondanának  egymásnak.  A  Frost  &  Sullivan  --   az
  12.           amerikai,  és  általában a  fejlett  országokbeli downsizing
  13.           jelenségét  véli  fölfedezni  régiónkban,  miközben  az Idom
  14.           kérdôívének  megválaszolói  éppen  a  túlpörgetett PC-sítést
  15.           nyögik.  Az  persze   lehetséges,  hogy  a   következô  évek
  16.           változásai   révén   a   mai   PC-s   hálózatokat    hasonló
  17.           architektúrájú, de nagy megbízhatóságú hardver, és  mellette
  18.           a   hardverkapacitást,   konfigurációt   rugalmasan   kezelô
  19.           kliens/server  megoldás,  az osztott  adatbázis  váltja majd
  20.           föl,  s  ebben  az értelemben  --  mármint  az eredményt,  a
  21.           szintézist illetôen -- igaza  lesz a Frost &  Sullivannek. A
  22.           jóslatok   valóra  válásához   azonban  néhány   --  nem   a
  23.           számítástechnika  mûvelôin,  hanem  kormányzati  alkalmazóin
  24.           múló  --  feltételnek teljesülnie  kell.  A számítástechnika
  25.           alkalmazásának  fejlôdéséhez  szükség  van   vállakozásbarát
  26.           adórendszerre, konstruktív  gazdaságpolitikára és  érdekeink
  27.           következetes  érvényesítésére  a  külkapcsolatokban,   nincs
  28.           viszont  szükség  keresletkorlátozásra,  piacszûkítésre,   a
  29.           jövedelmek  inflációs  elértéktelenítésére, feketegazdaságra
  30.           -- sôt pocsékoló beruházásokra  sem a közigazgatásban és  az
  31.           állami tulajdonú intézményeknél, vállatoknál, társaságoknál.
  32.  
  33.  
  34.           @VLondoni jelentés
  35.  
  36.               A Frost & Sullivan egyik legfrissebb jelentése szerint a
  37.           közép- és a  kelet-európai számítástechnikai ipar  erôteljes
  38.           növekedés elôtt  áll. A  nemzetközi piackutató  cég jelenleg
  39.           7,098 milliárd dollárosra becsüli e piacot, jóslata  szerint
  40.           az éves forgalom az ezredfordulóra a 19,475 milliárd dollárt
  41.           is  elérheti.  Piacelemzôi  dominánsnak  találják  a hardver
  42.           részvételét  (53 százalék),  ezt követi  27,9 százalékkal  a
  43.           szolgáltatás  és 19  százalékos részvétellel  a szoftver.  A
  44.           jelentés  leszögezi:  ""Közép-  és  Kelet-Európában hatalmas
  45.           változások  zajlanak a  számítástechnikai ágazatban."  Ennek
  46.           hátterében   véleményük   szerint   a   Nyugaton  megfigyelt
  47.           jelenségekhez hasonló trendek  húzódnak meg, mint  például a
  48.           nagyszámítógépekrôl  PC-s  és  kliens/server  alkalmazásokra
  49.           való  áttérés, a  nyílt rendszerek,  hálózatok terjedése,  a
  50.           hardvereszközök árcsökkenése.
  51.               Kitér a jelentés arra is, hogy az erôsen  központosított
  52.           --    és   korlátozott    gyártókapacitást   képviselô    --
  53.           számítástechnikai ipart a rendszerváltás után  gyakorlatilag
  54.           elsöpörte  a  nyugati  import.  Míg  korábban   kereskedelmi
  55.           hálózatnak  nyoma  sem  volt,  ma  szinte  egymást  érik   a
  56.           disztribúciós  csatornák,  ezek  közül  azonban  csak alapos
  57.           megfontolás   után  ajánlatos   választani,  mert   sokuknál
  58.           hiányoznak  az  alapvetô üzleti  ismeretek.  Mivel a  térség
  59.           legtöbb országában csak a közelmúltban iktatták törvénybe  a
  60.           szoftvertermékek  védelmét,   a  kalózmásolatokkal   szemben
  61.           bizonyos mérsékletességre  int a  jelentés, amely  a nyugati
  62.           mintákat  követô   országokat  öt--húsz   éves  lemaradással
  63.           jellemzi.  Hangsúlyozza  ugyanakkor,  hogy  a  nemzetvédelmi
  64.           célokat szolgáló hardverfejlesztésben ezen országok -- ipari
  65.           kémkedés és  központi források  révén --  lényegében tartani
  66.           tudták  a   nyugati  színvonalat,   adatbázis-kezelésben  és
  67.           hibatûrô szoftveralgoritmusok kifejlesztésében pedig gyakran
  68.           meg is elôzték a Nyugatot.
  69.               A   közép-  és   kelet-európai  számítástechnikai   piac
  70.           földrajzi  régiók  szerint  (elôrejelzés  2000-re,  a 19,475
  71.           dollár százalékában)
  72.               Belorusszia, Moldávia, Ukrajna 8
  73.               Albánia, Bosznia, Horvátország, Macedónia, Szlovénia 2
  74.               Észtország, Lettország, Litvánia 2
  75.               Bulgária 2
  76.               Cseh Köztársaság, Szlovákia 13
  77.               Magyarország 10
  78.               Lengyelország 15
  79.               Románia 3
  80.               Oroszország 45
  81.  
  82.           @K(Forrás: Frost & Sullivan)@N
  83.  
  84.  
  85.           @VKeleten a helyzet változóban
  86.  
  87.               Öt éve, a társadalmi változások kezdetén a kelet-európai
  88.           piac    szereplôi    még    nem    láthatták,    hogy     az
  89.           információtechnológia mennyire támogatja erôfeszítéseiket  a
  90.           szabadpiaci  körülmények   között.  Azóta   már  gyûjthettek
  91.           tapasztalatot,  s éltek  is a  lehetôségekkel. Napjainkra  a
  92.           helyzet  megváltozott.  Kiderül  ez  annak  a  reprezentatív
  93.           felmérésnek  az  eredményébôl  is,  amelyet  a  világ  egyik
  94.           legnagyobb könyvelô és könyvvizsgáló cége, a Deloitte Touche
  95.           Tohmatsu International és kelet-európai csoportjának  tagja,
  96.           informatikai szolgáltató partnercége, az Idom Rt.  készített
  97.           tavaly  az  információ-technológia  helyzetérôl  Közép-   és
  98.           Kelet-Európában.
  99.               Egy   kérdôív    szolgált   kiindulópontként,    amelyet
  100.           eljuttattak   Bulgáriába,   Csehországba,    Magyarországra,
  101.           Lengyelországba,  Romániába,  Szlovákiába  és   Szlovéniába.
  102.           Mintegy 3600  társaság kapta  meg a  kérdéseket, és  közülük
  103.           szokatlanul sok,  ezernél több  küldte vissza  a válaszokat.
  104.           (Ilyen  jellegû  kérdôívnél   általában  7-8  százalékos   a
  105.           válaszadók  aránya,  itt meghaladta  a  25-öt.) A  válaszadó
  106.           szervezetek  között  közel  azonos  számú  az  állami  és  a
  107.           magántulajdonú  vállalat, s  több mint  a felük  az  iparban
  108.           tevékenykedik  (Magyarországon  csak  28  százalék). Åtlagos
  109.           létszámuk  ezer-ezerötszáz  fô,  éves  forgalmuk  30-60 ezer
  110.           dollár. 47 (Magyarországon  28) százalékuk gyártónak  mondta
  111.           magát, és 4 (5) százalék volt az építôipari cég, tehát  ipar
  112.           és építôipar együtt 51  (33) százalékot képvisel. Az  elmúlt
  113.           években  a  számítástechnikába  legdinamikusabban   beruházó
  114.           közigazgatási és pénzügyi szektor együtt 9 (25) százalékkal,
  115.           a  szállítás 6-tal  (Magyarországon is  6-tal) van  jelen  a
  116.           kitöltött  kérdôívekben.  A  magát  a  megadott kategóriákba
  117.           besorolni nem tudók aránya  elég magas, 24 (25)  százalék, s
  118.           ezen   belül   olyan  fontos   területek   vannak,  mint   a
  119.           kereskedelem és a mezôgazdaság.
  120.               A kérdéseket három témakörre osztották, nevezetesen  ""a
  121.           múlt problémái"-ra,  a ""jelenlegi  helyzet"-re és  ""a jövô
  122.           lehetôségei"-re.
  123.               Lassan  múlt idôben  mondhatjuk, hogy  az embargó  és  a
  124.           magas árak miatt alapvetôen a PC-használat túlsúlya jellemzô
  125.           a régióban az információkezelésre. A nagy tömegben  használt
  126.           gépeknek kicsi volt a kapacitása és gyakran merült fel velük
  127.           szemben minôségi kifogás. Igaz  ez a szoftverre is,  melynek
  128.           mûködésével kapcsolatban hasonlóak a tapasztalatok a  térség
  129.           egészében.
  130.               Kitûnik a felmérésbôl -- mint azt a jelentés is írja --,
  131.           hogy  az  elmúlt  években  komoly  változások  indultak  el.
  132.           Például a válaszadó  vállalatok 72 százalékában  létrehoztak
  133.           informatikai osztályt, amelynek vezetôje már az esetek közel
  134.           felében rendelkezik  önállóan valamilyen  pénzösszeg fölött.
  135.           Magyarországon   is   sok    cégnél   mûködik   már    külön
  136.           számítástechnikai részleg, ahol  a vezetô komoly  költséggel
  137.           járó döntésekre kap felhatalmazást, ám tapasztalatok szerint
  138.           a gazdálkodó szervezetek üzleti stratégiájába még nem nagyon
  139.           épül be az információstratégia. Szoftver tekintetében még  a
  140.           házilagos  megoldás   jellemzô  a   vizsgált  térségben,   a
  141.           vállalatok  63  százaléka  saját  fejlesztésû alkalmazásokat
  142.           használ,  és  mindössze  9  százalék  dolgoztat   nemzetközi
  143.           cégekkel. Várhatóan ezek az arányok is erôsen  megváltoznak,
  144.           mert egyre  gyakrabban vásárolnak  a vállalatok  amerikai és
  145.           nyugat-európai   fejlesztésû,   széles   körben    elterjedt
  146.           programcsomagokat.  A szoftvercsere  különösen ott  jelemzô,
  147.           ahol a szervezet kinôtte a házi rendszer képességeit.
  148.               A viszonylag magas árért kínált tanácsadói tevékenységet
  149.           még  kevesen  veszik igénybe,  ám  a számok  itt  is növekvô
  150.           érdeklôdésre utalnak. Ahol elôfordul, ott is inkább  hardver
  151.           vásárlásakor kérnek segítséget, de ebben nagy a különbség  a
  152.           vizsgált országok között. Csehországban például a válaszadók
  153.           78,  Lengyelországban  54,  Romániában  pedig  41  százaléka
  154.           választja  ezt  az  utat.  Tipikus  még  az  a  megoldás  --
  155.           hazánkban  is --,  hogy egy  külsô, harmadik  fél  tanácsai,
  156.           ajánlása  alapján döntenek.  Lassan eltûnnek  a térségben  a
  157.           barterüzletek,  ezek  ma   már  csak  Romániában   játszanak
  158.           meghatározó szerepet.  Egyre magasabbak  a szoftvertámogatás
  159.           követelményei,  a  magyar   vállalkozások  gondja  e   téren
  160.           elsôsorban a késedelmes válaszadás.
  161.               Annak  ellenére,  hogy  az  állami  tulajdon  ezekben az
  162.           országokban  még  meglehetôsen  magas,  s  ez  indokolná   a
  163.           nyilvános versenytárgyalást minden komolyabb beruházásnál, a
  164.           felmérés  szerint  a  hardvervásárláskor  a  válaszadók   79
  165.           százalékánál   fordult   már   elô,   hogy   a  szállítóval,
  166.           szállítókkal  folytatott tárgyalások,  és 12  százalékukkal,
  167.           hogy  egy  harmadik   fél  ajánlása  alapján   döntöttek.  A
  168.           Tenderrôl mindössze 12 százalékuk számolt be, bár ezen belül
  169.           érdekesen változnak az egyes országok adatai. Szlovákiában a
  170.           válaszadók 42 százalékánál  döntöttek már pályázat  alapján,
  171.           Csehországban    20,    Magyarországon    15   százalékában.
  172.           Szoftverbeszerzésnél   kicsit   kedvezôbb   a   kép,  hiszen
  173.           átlagosan 24 százalék  a tenderelôfordulás. Az  mindenképpen
  174.           elgondolkodtató   --   különösen,   hogy   lépten-nyomon   a
  175.           nyiltságról, és a sokszállítós környezetrôl írnak a külföldi
  176.           és  a  hazai  számítástechnikai  lapok  egyaránt,  hogy  100
  177.           válaszadóból  29  vásárolt már  szoftvert  a hardverszállító
  178.           specifikációja alapján. Harmadik részrôl ajánlott  szoftvert
  179.           vett  már  a  válaszadók 29  százaléka,  s  41(!) százalékuk
  180.           számolt  be arról,  hogy valamilyen  más módon  jutott el  a
  181.           döntéshez. (Ha ezt az Idom tételesen is megkérdezte, a lista
  182.           igencsak informatív lehet,  sajnos az összefoglaló  jelentés
  183.           nem  hozza.)  Ami  a  számítógép-  konfigurációk megoszlását
  184.           illeti, Magyarország és Lengyelország válaszadóinál egyaránt
  185.           csak  9  százalékos volt  a  nagyszámítógépes környezet,  és
  186.           középgépet is  csak minden  harmadik felhasználó  birtokolt.
  187.           Ugyanakkor   Csehországban   a  középgépek   aránya   59,  a
  188.           nagyszámítógépeké   35   százalékos   volt.   Meglepô,  hogy
  189.           Bulgáriában személyi számítógépként nyolc százaléknál fordul
  190.           elô Macintosh, míg nálunk  és Szlovákiában egyaránt csak  4,
  191.           illetve Csehországban 0 ez az érték. A cseh cégeknél viszont
  192.           38  százalékot  képviselnek  a  Unix  operációs  rendszerrel
  193.           használt mikroszámítógépek.
  194.               Mint az a felmérésbôl  kiderült, gyorsan nô az  igény az
  195.           informatikai  beruházásokra,  óriási a  piac.  Felismerték a
  196.           cégek, intézmények az információáramlás javulásából származó
  197.           elônyöket,  ezért  jelentôs összegeket  hajlandók  költeni a
  198.           jövôben  informatikai  beruházásra.  Többnyire   kormányzati
  199.           szinten  is   megfogalmazták  a   teendôket,  Magyarországon
  200.           korábban, mint a környezô országokban, így hamarabb  kezdtük
  201.           a fejlesztést.
  202.               Legnagyobb gondnak tûnik -- a válaszadók mintegy negyede
  203.           panaszkodott  róla  --,  hogy  az  alkalmazott  szoftver  és
  204.           hardver  nem felel  meg teljes  mértékben az  igényeknek.  A
  205.           vezetôknek egyre határozottabb elképzelésük van arról,  mire
  206.           van  szükség  a cégnél,  a  szolgáltatóknak tehát  rövidesen
  207.           alkalmazkodniuk kell az egyes piacok egyedi igényeihez.
  208.  
  209.           @KKelenhegyi Péter, Szekeres Zsuzsa, Vargha Márton@N
  210.  
  211.   @[9535\idomgraf.tbl:]  ■■  @NA felmérés eredménye
  212.